Értesítünk a nap 2-3 legfontosabb cikkéről. Legyél képben! Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

5. adás: Miért nem tud a valóság betörni a politikába?

Az negyedik adás a hét kormányzati és ellenzéki abszurditásainak (lásd: Gruevszki-ügy, bocsánatkérésre kötelezték Németh Szilárdot, mindeközben az ellenzék Budapest 145. szülinapját ünnepli) bemutatását követően azt veszi górcső alá, hogy miközben krízis hátán krízis zajlik az országbak, miért nincsenek erre politikai megoldásai senkinek? Mik azok az ügyek, amelyekre figyelnünk kellene, és melyek azok, amelyeket jó lenne végre kissé hanyagolni? Mi az oka az ellenzéki politika kiüresedésének és mi az az ellenzéki narratíva, stratégia, ami alapján ellenerőt lehetne képezni?

Az est első beszélgetőpartnere Kálmán Olga, aki gyakorlatilag a kilencvenes évek közepétől jelen van a magyar médiában, mint politikai és közéleti műsorok szerkesztője és vezetője, ennél fogva kiemelkedik, mint a magyar politikai diskurzus alakítója.

Elmondja meglátásait azzal kapcsolatban, hogy mikor indult el az a fajta napról napra élés az ellenzék politikai kommunikációjában, ami jelenleg is dominálja a közéletet, és miért volt erősebb a Fidesz tematizációs képessége, mint egy kormányon lévő pártnak, már hatalomra kerülése előtt is. Őszintén beszél arról, hogy hány fős stábbal, hogyan zajlott a munka vezetése alatt, hogyan kerültek kiválasztásra a műsorában szereplő személyek és a megjeleníteni kívánt témák.

A vitapanel szereplői ez alkalommal Hercegh Mária, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nőtagozatának elnöke és Böcskei Balázs, az IDEA Intézet vezetője.

Az IDEA Intézet a héten publikált egy, a szakszervezet megrendelésére készített kutatást arról, hogy a különböző munkahelyeken a női munkavállalókat milyen hátrányos megkülönböztetés, zaklatás éri. Böcskei a szakszervezeti nők körében végzett, 38 kérdésből álló és a legkülönbözőbb szektorokból származó 621 válaszadó közreműködésével létrejött kutatás legfőbb megállapításairól számolt be. Szó esik a kormányzat legújabb tervéről, a túlóra megemeléséről és arról, hogy milyen módon tud reagálni a szakszervezet a kormányzati túlkapásokra, van-e hatalma, befolyása a munka világát érintő intézkedések befolyásolására. Kérdésként merül fel, hogy van-e még a szakszervezet kezében valós sztrájkjog, van-e tematizációs ereje a szakszervezetnek és ezeken az eszközökön keresztül képes-e a hatékony érdekvédelemre.