5. adás: Miért nem tud a valóság betörni a politikába?

Az negyedik adás a hét kormányzati és ellenzéki abszurditásainak (lásd: Gruevszki-ügy, bocsánatkérésre kötelezték Németh Szilárdot, mindeközben az ellenzék Budapest 145. szülinapját ünnepli) bemutatását követően azt veszi górcső alá, hogy miközben krízis hátán krízis zajlik az országbak, miért nincsenek erre politikai megoldásai senkinek? Mik azok az ügyek, amelyekre figyelnünk kellene, és melyek azok, amelyeket jó lenne végre kissé hanyagolni? Mi az oka az ellenzéki politika kiüresedésének és mi az az ellenzéki narratíva, stratégia, ami alapján ellenerőt lehetne képezni?

Az est első beszélgetőpartnere Kálmán Olga, aki gyakorlatilag a kilencvenes évek közepétől jelen van a magyar médiában, mint politikai és közéleti műsorok szerkesztője és vezetője, ennél fogva kiemelkedik, mint a magyar politikai diskurzus alakítója.

Elmondja meglátásait azzal kapcsolatban, hogy mikor indult el az a fajta napról napra élés az ellenzék politikai kommunikációjában, ami jelenleg is dominálja a közéletet, és miért volt erősebb a Fidesz tematizációs képessége, mint egy kormányon lévő pártnak, már hatalomra kerülése előtt is. Őszintén beszél arról, hogy hány fős stábbal, hogyan zajlott a munka vezetése alatt, hogyan kerültek kiválasztásra a műsorában szereplő személyek és a megjeleníteni kívánt témák.

A vitapanel szereplői ez alkalommal Hercegh Mária, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nőtagozatának elnöke és Böcskei Balázs, az IDEA Intézet vezetője.

Az IDEA Intézet a héten publikált egy, a szakszervezet megrendelésére készített kutatást arról, hogy a különböző munkahelyeken a női munkavállalókat milyen hátrányos megkülönböztetés, zaklatás éri. Böcskei a szakszervezeti nők körében végzett, 38 kérdésből álló és a legkülönbözőbb szektorokból származó 621 válaszadó közreműködésével létrejött kutatás legfőbb megállapításairól számolt be. Szó esik a kormányzat legújabb tervéről, a túlóra megemeléséről és arról, hogy milyen módon tud reagálni a szakszervezet a kormányzati túlkapásokra, van-e hatalma, befolyása a munka világát érintő intézkedések befolyásolására. Kérdésként merül fel, hogy van-e még a szakszervezet kezében valós sztrájkjog, van-e tematizációs ereje a szakszervezetnek és ezeken az eszközökön keresztül képes-e a hatékony érdekvédelemre.

Főpolgármester-jelöltek vitáztak egy szabadabb Budapestről

Nagy sikerű rendezett a Partizán a budapesti főpolgármesteri előválasztások előtt, a hőségriadó ellenére is megtelt a Vasas Székház 600 fős terme érdeklődőkkel. Az ellenzék három jelöltje, Karácsony Gergely (MSZP-Párbeszéd-Szolidaritás), Kerpel-Fronius Gábor (Momentum) és Kálmán Olga (független a DK támogatásával) állt ki egymással szemben, bár az hamar kiderült, hogy sok mindenben egyetértenek a főváros vezetésének víziójával kapcsolatban.

Listavezetők vitájával zárult le a Partizán EP választási roadshow-ja

Budapesten zárult le a Partizán EP vitasorozata, méghozzá egy listavezetői vitával, amin Vágó Gábor (LMP), Dobrev Klára (DK), Tóth Bertalan (MSZP-Párbeszéd), Gyöngyösi Márton (Jobbik), Döme Zsuzsanna (MKKP) és Cseh Katalin (Momentum) vettek részt.Ahogyan a vitasorozat korábbi állomásain, a Fidesz-KDNP-nek szánt pulpitus ezúttal is üresen maradt.

Szegeden vitáztak az EP képviselőjelöltek a Demokratikus Európáról

Szegeden folytatódott a Partizán EP választási vitája, a képviselőjelöltek közül Turcsán Szabolcs (LMP), Rónai Sándor (DK), Mester Barnabás (MSZP-P), Balczó Zoltán (Jobbik), Donáth Anna Júlia (Momentum) és Fűrész Gábor (MKKP) vett részt. A téma a Demokratikus Európa volt, de a politikailag mozgalmas hét után számos aktualitás is terítékre került.