Értesítünk a nap 2-3 legfontosabb cikkéről. Legyél képben! Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Évadindító adás a köztársaság 100. évfordulóján!

A Partizán évadindító adásának napja egyben ünnepnap is, hiszen 100 évvel ezelőtt ezen a napon, 1918. november 16-án kiáltották ki Magyarország történetében először – a rövid életűnek bizonyuló, polgári demokratikus – köztársaságot!

Több napja tartó tüntetések után 1918. október 28-án került sor a magyar történelem egyik fordulópontját jelentő Lánchídi Csatára, ahol a követeléseit a Várban átadni kívánó népbe lövetett a megpecsételt sorsú Osztrák-Magyar Monarchiát védő karhatalom. A 4 halálos áldozatot és 50-60 súlyos sebesültet követelő esemény tovább tüzelte az országos forradalmi hangulatot, és affelé tolta a habozó, legális kereteket áthágni nem kívánó, haladó gondolkodása és pacifizmusa miatt népszerű Károlyi Mihályt, hogy arisztokrataként az elsősorban munkásosztály által kirobbantott és 30-án győzelemre vitt forradalom kormányának élére álljon. Az új kormány népi nyomásra bő két hét múlva hirdette ki a köztársaságot.

A műsor témája ezen a jeles napon mi más is lehetne, minthogy mit tehetünk azért, hogy köztársaságban éljünk és mit cselekedtek meg száz évvel ezelőtt azért, hogy köztársaság legyen az ország.

Gulyás Márton beszélgetőpartnere, a Partizán első meghívottja, Tamás Gáspár Miklós az első világháború politikai kontextusát mutatja be, választ adva többek között olyan kérdésekre, minthogy árulás történt-e 1914. nyarán és ha igen, akkor ennek mi volt a hosszútávú következménye a magyarországi baloldara nézve, továbbá mi lett volna, ha 1914-ben a Szociáldemokrata Párt nemet mond a háborúra.

Az adás történetében első vitapanel résztvevői Vásárhelyi Mária, szociológus a szociológiatudomány kandidátusa, az MTA tudományos főmunkatársa, Gerő András, Széchenyi-díjas történész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora és Kardos András író, publicista.

E jeles történész társaság felvilágosítást ad arról, hogy lehet-e és milyen párhuzamokat húzni az első és a harmadik köztársaság között, illetve miért van az, hogy az első köztársaság kikiáltása ma Magyarországon nem bír akkora politikai jelentőséggel.