Ha a kormány megrendezne egy koncepciós pert, az pont így nézne ki

A koronavírus magyarországi megjelenésekor a kormány kommunikációs stábja nagy erőkkel dolgozott azon, hogy a járványt összekapcsolják a bevándorlással. A miniszterelnök március 10-én, a veszélyhelyzet kihirdetése előtti napon a Kossuth Rádióban kijelentette, hogy „az illegális migráció és a koronavírus-járvány között egyértelműen kapcsolat van, hiszen számos bevándorló Iránból vagy Iránon keresztül érkezik, amely a fertőzés egyik gócpontja”.

Ekkor már napok óta azzal volt tele a sajtó, hogy néhány, kórházi karantén alá helyezett iráni egyetemista balhézott a Szent László Kórházban. Épp a kormányfő rádiós interjúját megelőző napon jelentette be az Operatív Törzs, hogy idegenrendészeti őrizetbe veszik és kitoloncolják az országból azokat, akik nem működnek együtt a járványügyi szakemberekkel.

A kórházi alkalmazottakat fenyegető, karanténból kiszökő, agresszív irániakról szóló hír tökéletes alapot adtak ahhoz, hogy a koronavírus-járványt is összekapcsolják a kormány kommunikációs eszköztárából 2015 óta kirobbanthatatlan migrációval.

A Partizán keddi adásában olyan új részletek derültek ki az ügyről, amelyek teljesen más megvilágításba helyezik a koronavírus elleni védekezést akadályozó, erőszakos irániakról szóló hivatalos történetet.

Ott se volt, de balhézott

Az iráni hallgatók több, különböző nemzetiségű egyetemi társukkal együtt március 7-én késő este kerültek karanténba a Szent László Kórházban. Mivel a tesztek azt mutatták ki, hogy nem fertőződtek meg koronavírussal, március 12-én elengedték a diákokat, de az iráni hallgatók nem örülhettek sokáig.

A kórház területén rendőrök vártak rájuk és egyesével bevezették őket egy szobába, ahol aláírattak velük egy, kizárólag magyar nyelven kinyomtatott papírt, amelyen az a felszólítás szerepelt, hogy másnap az útlevelükkel együtt meg kell jelenniük a bevándorlási hivatalban.

Simin, a Partizán videójában bemutatott 33 éves, 9 éve Magyarországon élő, jelenleg gyógyszerésznek tanuló iráni nő szó nélkül eleget tett a kérésnek, március 13-án bement a hivatalba. Ott azonnal közölték vele, hogy kiutasítják az országból.

Az ok: március 13-ai dátummal Simint meggyanúsította a rendőrség azzal, hogy a Szent László Kórházban március 7-én este 20.30-kor elhagyta a karantént, agresszívan viselkedett, a számára kijelölt szobába többszöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó visszamenni.

Csakhogy a rendőrségi gyanúsításban megjelölt időpontban az iráni diák még nem tartózkodott a Szent László Kórházban, mivel csak 23 óra után jelent meg az intézményben, és ezt igazolni is tudja a kórházi zárójelentésén szereplő betegfelvételi időponttal.

Lehet, hogy nem akkor, és nem így történt, mégis kitoloncolják

A rendőrség április 2-án kihallgatta Simint. Egyúttal közölték vele azt is, hogy módosították a gyanúsítást. Az újabb változatban már egyáltalán nem szerepelt az a vád, hogy Simin agresszívan viselkedett a kórházban, pedig korábban ezt tényként közölték a hatóságok az Operatív Törzs sajtótájékoztatóin.

A második gyanúsításban az időpontot is megváltoztatták, az új vád szerint az iráni hallgató a karanténnak kijelölt kórtermet 23 óra 04 perckor hagyta el, engedély nélkül. Miközben a rendőrség a módosításokkal elismerte, hogy a korábbi gyanúsítás teljesen megalapozatlan volt, ahhoz ragaszkodik, hogy az iráni diák megszegte a karanténra vonatkozó szabályokat.

Simin tagadja a vádakat, ráadásul fényképpel tudja bizonyítani, hogy ez az időpont is megalapozatlan, mivel 23 óra 24 perckor még a kórház várótermében tartózkodott, a karanténnak kijelölt szobába csak később kísérték be, így értelemszerűen kiszökni sem tudott onnan.

A várótermi fotót az ügyvédje az eljárási iratok között csatolta, így erről már a hatóságok is tudomást szereztek, mégsem szüntették meg az eljárást.

A jelen állás szerint Siminnek el kell hagynia Magyarországot, annak ellenére, hogy az iráni diáknak bizonyítékai vannak arról, hogy a rendőrség megalapozatlanul gyanúsította meg.

A diák védelmét a Magyar Helsinki Bizottság vállalta el. A Partizán adásában anonimizálva megszólal a történet két szemtanúja is, valamint Simin két ügyvédje, Tóth Balázs és Győző Gábor.

Kérdéseinkkel kerestük a rendőrség sajtóosztályát, de a műsor megjelenéséig nem kaptunk választ.

Az iráni diák nevét kérésre megváltoztattuk. A Magyar Helsinki Bizottság a blogján a Zara álnevet használta, de ugyanarról az ügyfelükről van szó.