Így reagált a kádári diktatúra az első magyar punkzenekarra

Új, háromrészes dokumentumfilm-sorozatunkban a magyar popkultúra méltatlanul alulértékelt és hazugságokkal terhelt korszakának, a punk hazai megjelenésének történetét meséljük el nektek. Hogyan reagált a kádári diktatúra az első magyar punkzenekarra, a neoavantgarde mozgalomból kinőtt Spionsra?

Mi volt az énekes, Molnár Gergely célja a magyar popzene történetének legkegyetlenebb dalával?

Miért hagyták el a banda tagjai Magyarországot mindössze három koncert után, és mi várt rájuk Párizsban? A sorozat első epizódjában a Spions sztoriját láthatjátok.

Az újbaloldalt az ’56-os magyar forradalom hívta életre

1956. október 23-án egy szocialista forradalom tört ki Budapesten, ez egyértelműen kiderül az akkor létrejött munkástanácsok történetéből. Ennek fényében nem csoda, hogy a nemzetközi antikapitalista mozgalomra is nagyon komoly hatással volt a magyar felkelés, és életre hívta az újbaloldalt, ami már nem csupán a kapitalizmussal és a nyugati imperializmussal, hanem a párthű bürokráciára építő államszocialista rendszerekkel is szembehelyezkedett.

A sharing economy hazugsága

Hamar kiderült, hogy az ún. megosztáson alapuló gazdaság nem problémamentes jelenség. Mi térítette el a sharing economy eredeti koncepcióját, és hogyan lehetne valóban közösségi a gazdaság?