A sharing economy hazugsága

2020 őszén, Budapesten komoly viták zajlanak az Airbnb szabályozása körül. Ebben a videóban eggyel hátrébb lépve mutatjuk be a rövid távú lakáskiadásra szakosodott platform mögött álló gazdasági modellt: a sharing economyt. Ez, a magyarul közösségi gazdaságnak, vagy megosztáson alapuló gazdaságnak nevezett rendszer csak néhány éve lett szélesebb körben ismert, de ilyen rövid idő alatt is fenekestől felforgatott több különböző iparágat, ahol megjelent. Az ígéret szerint a sharing economy „áruk és szolgáltatások közösségi hozzáférését teszi lehetővé”, hogy a fogyasztók könnyen hozzájuthassanak különböző erőforrásokhoz, anélkül, hogy ezeket meg kellene vásárolniuk: az Ubernek köszönhetően taxi és taxis engedélyek nélkül lehet beszállni a személyszállításba, az Airbnb pedig bárkiből pillanatok alatt szállásadót csinál.

A gyakorlatban azonban hamar kiderültek a modell árnyoldalai, egyesek ma már arról beszélnek, hogy ezek a cégek valójában az állami szabályozástól mentes vadkapitalizmusra építik az üzletüket. Ebben az adásban azt mutatjuk be, hogy mi térítette el a sharing economy eredeti koncepcióját, és hogyan lehet ezt kijavítani.

A túlnépesedés és a klímaváltozás kapcsolata

A népesség növekedése és a klímaválság közötti kapcsolat korántsem olyan egyértelmű, mint ahogy azt sokan állítják. Érdemes felidézni, hogy történetileg milyen társadalmi csoportok kapcsán szokott felmerülni a népességszabályozás.

Így lett Magyarország pornónagyhatalom

A rendszerváltás után beáramló pornóipari tőke kíméletlenül kihasználta a rendkívül olcsónak számító magyar munkaerőt. A kiszolgáltatott nőket a nyugati gyártócégek könnyedén rá tudták venni az akkoriban még durvának és ritkának számító szexjelenetekre is.