A nyilvánosság Schiffer Andrást az LMP vitatott ex-politikusaként tartja számon, a közélettel régebb óta aktívan foglalkozók pedig talán még TASZ-os jogvédőként is emlékeznek rá. Eddig azonban kevés szó esett arról, hogy Schiffer politikai, vagy ha úgy tetszik: mozgalmi pályája már a középiskolában elkezdődött és a rendszerváltás mozgalmas időszaka – amikor a fordulatok havonta, hetente történtek – és a ’90-es évek ígérete egy „”új világról”” élénken élnek Schiffer elbeszéléseiben és maradandóan formálták politikai meggyőződését. A rendszerváltás eufóriájával járó ígéretek azonban kifulladtak, újra kellett tervezni, újratervezett Schiffer is.

Schiffer Andrással több mint öt és fél órán keresztül beszélgettünk tartalmas és meglepő fordulatokkal teli életéről, ezért úgy döntöttünk, hogy az interjút két részben publikáljuk.

Az első részben a családtól egészen a ’90-es évek végéig követjük végig Schiffer politikai fejlődését, valamint a rendszerváltás korszakának viharos, váratlan, meglepő, de ma már talán egyértelműnek tűnő politikai változásait. A KISZ szétesésén keresztül bepillantást nyerhetünk a korszak fiatal, újbaloldali mozgalmi kezdeményezéseibe, és abba, hogy mit csinált akkor Gyurcsány Ferenc.

Második rész

Schiffer András 1996-tól volt a TASZ tagja. Jogvédő munkája során a Zsanett-ügy kapcsán lett a szélesebb nyilvánosság körében is ismert. Közben a Védegylet tagjaként küzdött a NATO-lokátor ellen, amit a Mecsek legmagasabb pontjára, a természetvédelmi területre, a Zengőre akartak építeni. Az egyesülettel elérték, hogy Sólyom László, volt alkotmánybíró legyen Magyarország köztársasági elnöke.

Az adásból kiderül az is, hogy Schiffer milyen konzekvenciákat vont le az LMP szétesésének történetéből, a nagy harcostárssal, Lányi Andrással hogyan kereszteződött újból a mozgalmi útjuk, hogy mit gondol Gyöngyösi Márton „zsidó-listázásáról” és milyen feltételekkel lett volna hajlandó „összefogni” az MSZP-vel, vagy a Jobbikkal.