Ennyi idő alatt könnyedén összegyűlik sok olyan történet, amit érdemes megosztani másokkal. Ki az, aki ne lenne kíváncsi arra, hogy milyen volt gyerekkorában József Attilával kirándulni, vagy ne lepődne meg azon, hogy a polgári zsidó származáss ’45 előtt és ’45 után is gond volt a hatalom számára. A háború után a polgári, előtte a zsidó részével.

Ma már ő a magyar szociológia egyik legismertebb alakja, de ez a karrier sem indult könnyedén. Első munkahelye a KSH volt, ahol először a társadalmi rétegződés, aztán a hazai szegénység kutatásába kezdett, és emiatt kirúgták. Akkoriban ezek a jelenségek, ebben a megfogalmazásban nem léteztek hivatalosan, és nem is akarták, hogy ez megváltozzon.

Korábban talán még nem beszélt ilyen részletességgel a Gyermekszegénység Elleni Program Irodáról: 2005-ben Gyurcsány Ferenc felkérésére kidolgozott egy társadalompolitikai programot a gyermekszegénység radikális csökkentésére. Gyurcsány azt ígérte, ha megnyeri a választást, akkor nekikezd a megvalósításának, de miután megnyerte a választást, többet nem beszélt Zsuzsával.

És a végén még arra is válaszolt, hogy ha visszatekint az egész életére, akkor elégedettnek érzi-e magát, és a rengeteg munkájából mit tud kiemelni, mire a legbüszkébb?