A kilencvenes évek első felében készült pornófilmek ajánlójában gyakorta kiemelték, ha a forgatás helyszíne Budapest volt. Ez általában arra utalt, hogy a film anális jelenetet is tartalmaz.
Amerikában, a pornófilmeket is forgalmazó videótékákban a „Hungarian” feliratú polcokon az anális behatolást tartalmazó kazetták sorakoztak.
Magyarországon óriási tőkeberuházás ment végbe a rendszerváltás éveiben, és a beáramló pornóipari tőke kíméletlenül kihasználta a nyugat-európai mércével mérve rendkívül olcsónak számító női munkaerőt: a Budapesten gyártott filmek jellemzően a durvaságon és extrémitáson alapuló versenystratégiával tudtak érvényesülni a globális piacon. A kiszolgáltatott és stabil megélhetéssel nem rendelkező magyar nőket a nyugati gyártócégek viszonylag könnyedén rá tudták venni az akkoriban még durvának és ritkának számító szexjelenetekre.
Ezek a folyamatok a mai napig komoly hatással bírnak nők és férfiak millióinak szexualitására.
A „szexuális forradalom” történetének politikai-gazdaságtani elemzése megmutatja, hogy a 20. század második felében végbement társadalmi átalakulások nem csak a nők felszabadulását hozták el, hanem az elnyomás új formáit is.
A Mérce témához kapcsolódó cikksorozatának írásai itt vannak összegyűjtve.
